A klnbz ghajlati viszonyok, tenyszclok nagyban befolysoltk a kutya testfelptst, viselkedst s nem utols sorban szrtakarjt is. Ennek ksznhet pldul, hogy az szaki-sarkrl szrmaz malamutnak sr, tmtt bundja, mg a vadsz beagleknak rvid testhezll szrzetk van. me az alpvet szrtpusok:
Sima szrzet: Sokan azt gondoljk, hogy a sima s a rvid szrzet egy s ugyanaz. Pedig ez egyltaln nem gy van. A sima szrzet sokkal puhbb, vkonyabb s nem is olyan sr. Gondozsa nem ignyel sok idt. Elegente hetente egyszer tfslni. Elszr hasznljunk gumikeft, hogy fellaztsuk a szrzetet, majd kefljk t a kutyt szrkefvel is, mely eltvoltja az elhalt, kihullott szrszlakat. Sima szr kutyk: dobermann, sima szr vizslk, angol agr, magyar agr, dalmata.
Rvid szrzet: Ezeknek a kutyknak a szre nemcsak rvid, de sr s ers is, valamint a vastag fedszr alatt pihs, vzll aljszrzet is tallhat, rendszeres polst ignyelnek, klnben a rvid szr is kpes sszecsomsodni. Az erre a clra alkalmas, gynevezett bontkefe hasznlatval kerljk el, hogy ez bekvetkezzen. Rvid szr kutyk: labrador retriever, staffordshire terrier.
Hossz szrzet: Ez a tpus gyakori fslst ignyel, mert akr 1-2 nap alatt is sszegubancoldhat. Elszr bontkefvel kefljk ki a csomkat, ezutn jhet a fmkefe, vgl a szles fog fsvel fejezzk be a mveletsort. Hossz szr kutyk: skt juhsz, afgn agr, bobtail.
Drtszrzet: Els tapintsra durva, sr szrzet, melyet naponta kell fslni. A drtszr kutyk szre nem hullik, ezrt rendszeresen tpni, vagy nyrni kell. Ezt a mveletet 3-4 havonta kell elvgezni, kezdknek ajnlatos kutyakozmetikusra bzni. Drtszr kutyk: airedale terrier, foxterrier, west higland white terrier.
Gndr szrzet: polsa roppant ignyes feladat, ezeket a fajtkat legalbb kthavonta nyrni s frdetni kell, s naponknti fslst ignyel. Elny viszont, hogy nem hullik a szrk, s nem vedlenek. Gndr szr kutyk: bichonok, uszkrok. |