A kutya h�zias�t�sa a r�g�szeti leletek tan�s�ga szerint m�r a Kr. e. tizedik �vezred el�tt megkezd�d�tt. Minden bizonnyal k�r�lbel�l egy id�ben k�l�nb�z� helyeken m�s-m�s farkasfajt�kat h�zias�tottak. A legr�gebbi, egy�rtelm�en h�zi kuty�t�l sz�rmaz� csontok k�r�lbel�l tizenk�tezer �vesek. Az ebek megjelennek a piramisok t�v�ben, Assurbanipal palot�j�ban, a g�r�g mes�kben, a r�mai mozaikokon, az �zsiai sztyepp�ken �s a k�z�pkori festm�nyeken.

Nemcsak a h�z�rz�k �s vad�szebek, hanem az �lebek is igen hamar kedvelt� v�lnak, - ut�bbiak el�sz�r bizony�that�an K�n�ban jelennek meg- s�t egyes felt�telez�sek szerint a domesztik�ci�s folyamat lezajl�sa sor�n el�sz�r a kutya t�rs, bar�t, kedvenc szerepe jelent, jelenhetett meg. Hangs�lyoznunk kell, hogy a kilenc bizony�tottan magyar kutyafajta mindegyike munkakutya.
Egyes felt�telez�sek szerint honfoglal� �seink magukkal hozt�k kuty�ikat. B�r a forr�sok ritk�n eml�keznek meg err�l a k�rd�sr�l, a kutyatart�s elterjedts�g�t mutatja, hogy a helys�gneveinkben kor�n megjelennek – leggyakrabban az erd�isp�ns�gok ter�let�n - a kuty�s vad�szathoz kapcsolhat� helys�gnevek. Az Ebes helys�gn�v m�r 1067-ben megjelenik. Az erd�isp�ns�gok elsorvad�sa, a ter�letek eladom�nyoz�sa sor�n keletkezett okleveleink tesznek eml�t�st az ott �l�k foglalkoz�s�r�l. II. Endre 1235-ben Ny�r�dot a p�csi p�sp�knek adom�nyozza. Az oklev�l szerint Ny�r�d a solym�szok �s ebek faluja: „terra Narad aucuptum et caniferorum nostrorum”. Az egykor kollekt�ve kiv�lts�golt vad�szok, ag�rhordoz�k, ny�l�szok kor�bbi szerep�nek a kora-�jkorra egyetlen morzs�ja marad meg: a szentg�li vad�szok - m�g az 1730-as �vekben is - a kir�ly asztal�ra vadh�ssal tartoznak.

A Zsigmond – korabeli kutyatart�si szok�sokr�l pontos k�pet kaphatunk Paolo de Armaninis j�volt�b�l, aki a mantovai herceg budai k�vetek�nt tart�zkodott az udvarban. A k�vet jelent�sei szerint a herceg vad�szebeket k�ld�tt Zsigmondnak s�lym�sza k�s�ret�ben, akit a kir�ly itt tartott, hogy tan�tsa meg embereinek az ebek idom�t�s�nak m�v�szet�t.
T�bb m�s forr�s is arr�l tan�skodik, hogy f�leg a mai Horv�torsz�g ter�let�n �l� magyar f�urak t�bbsz�r kaptak olasz f�urakt�l �s viszonz�sk�nt k�ldtek ebeket aj�nd�kk�nt It�li�ba. Kiemelend�, hogy ezeket a „vad�szkutyacser�ket” sosem k�s�rte p�nzmozg�s. Sajnos arra vonatkoz� adatot, hogy ezek a kapcsolatok Moh�cs ut�n megszakadtak-e, s ha igen, mikor, nem tal�ltam. Azt azonban biztosan tudjuk, hogy Zsigmond ut�dai is nagy gondot ford�tottak kuty�ikra. M�ty�s kedvenc id�t�lt�se a vad�szat volt. Egyes felt�telez�sek szerint a Bud�t�l d�lre es� Kutyav�r a kir�ly pec�reinek s ebeinek lakhelye volt.

II. Ul�szl� kir�ly �ccse magyarorsz�gi tart�zkod�sa alatt hetente egyszer Budafelh�v�zre vitette kedvenc vad�szeb�t f�rdeni, s hogy Bjeliczek a h�t t�bbi napj�n is tiszta legyen, k�l�n kutyamosdat�t tartott, s az eb sz�m�ra rendszeresen szappant v�s�roltatott. A f�r�szt�s szok�sa Zsigmond herceg t�voz�sa ut�n is megmaradt a kir�lyi udvarban; II. Lajos 1526-ban, miel�tt serege �l�n d�lnek indult, szolg�l�inak meghagyta, hogy ebeit hetente k�tszer f�r�ssz�k meg.
A moh�csi v�sz ut�n a nemesi udvarokban tov�bbra is megtal�lhat�ak a vad�szok, solym�szok, pec�rek, ag�rhordoz�k. A sz�mad�sok tan�s�ga szerint helyzet�k tov�bbra is kiv�lts�golt; I. Apafi Mih�ly udvar�ban a pec�rek havi 12 forint b�rt h�ztak, amihez teljes ell�t�s �s k�l�n „heti p�nz” is j�rt. Ugyanekkor a fejedelem test�rei havi 5 forintot �s ell�t�st kaptak! A fejedelemnek egy�bk�nt k�l�n ag�rhordoz�i �s pec�rei voltak, a pec�rek vezet�j�t falkanagynak h�vt�k. Persze a magas fizet�s�rt kem�nyen meg kellett dolgozni. A pec�rek feladatai k�z� tartozott - a vad�szatokon a hajt�s k�rttel val� vez�nyl�se mellett - az elt�vedt kop�k �tbaigaz�t�sa, visszavezet�se a nyomra, a kuty�k �ltal el�t�tt vad miel�bbi begy�jt�se, s a vad�szat v�g�n az ebek bev�r�sa, megetet�se. A pusk�s vad�szatok n�pszer�bb� v�l�sa a pec�reket, s ag�rhordoz�kat lejjebb tasz�totta az udvari hierarchi�ban. K�teless�geik k�z� beker�lt a konyhai kiseg�t�s is. A XVIII. sz�zad v�g�re ez a hivat�s m�r egy�ltal�n nem volt vonz�: „�ll�sa az udvarban a legal�rendeltebb; � senkinek, de neki mindenki, az utols� konyhaszolg�l� is impon�lt.” A madar�szoknak is szerep jutott a kuty�k, s�t a vad�szatokn�l haszn�lt lovak gondoz�s�n�l is. II. R�k�czi Gy�rgy 1645-ben apj�nak �rt level�ben h�rt ad a madar�sz - feles�ge s inasa �ltali – meggyilkol�s�r�l, majd hozz�teszi: „Vagyon gondvisel�s az r�r�kra, vizsl�kra” .
A kutyatart�s tov�bbra is a kor divatos �ri hobbija maradt. Ezt bizony�tj�k Kem�ny J�nos szavai, aki k�vets�gben j�rt�ban megeml�kezik egy emberr�l, akinek a nev�t elfelejtette ugyan, de: ”sz�p lovait… sz�p agarait„ eml�t�sre m�lt�nak tartja. Szint�n � �rja szinte lesajn�l�an Bethlen G�borr�l, hogy „sok ebeket nem tartott, esztend�ben h�romszor, n�gyszer ha kiment vad�szni. Kop�i circiter 50 ha volt; k�t pecz�r azokhoz; azoknak �n v�ttem t�bb haszn�t s gy�ny�r�s�g�t…” . �jfalvi S�ndor szerint az 1700-as �vek v�g�n Erd�lyben: ”A m�vel�d�st �s a j� �zl�st pedig a m�nes nagy sz�ma… …a vad�szfegyverek, karvalyok, s�lymok, kop�k, agarak �s a vad�szkuty�k mellett sz�ks�ges pec�rek sz�ma hat�roz�.”

A XVII - XVIII: sz�zadban a vad�szok, solym�szok, erd�szek, erd�ker�l�k feladatk�re egyre ink�bb �sszemos�dott. A f�ldes�r kiz�r�lagos tulajdon�nak tekintett vad�szati jog csorb�tatlans�g�nak �rz�se mellett a vad�sz�s, madar�sz�s b�rlet�vel kapcsolatos �gyeket is sok helyen �k int�zt�k. Ut�bbi azt�n a nagyobb birtoktesteken �tker�lt az uradalmi hivatalok fel�gyelete al�. Az 1700-as �vek k�zep�re – a t�zfegyverek fejl�d�se miatt – m�r a mag�nyos vad�szat is lehet�v� v�lt, ez�rt azt�n a vadh�s beszerz�se mindennapos feladatt� v�lt az uradalmak vad�szai sz�m�ra. Egy 1741-es Ferenczy Gy�rgy tiszttart�nak �rt lev�l is err�l tudos�t: „Csud�lkozom ollyas vadas erd�n laknyi az Vrnak se nyulat, se �zet, se cs�sz�r madarat nem k�ldeni, a J�gerek mit tesznek.” Sok estben a f�urak - a vad�szatt�l egy�bk�nt t�rv�nyek �ltal eltiltott - jobb�gyaikra szabt�k ki a vad�szat k�teless�g�t. A Thurz�k p�ld�ul nemcsak nyestad�t r�ttak ki jobb�gyaikra, hanem sokszor nagyvadak beszolg�ltat�s�t is elrendelt�k. Thurz� Zsuzs�nna lakodalm�ra p�ld�ul 33 �zet, 185 nyulat �s 526 cs�sz�rmadarat szolg�ltattak be. Ilyen esetekben nem j�hetett sz�ba a csapd�val val� vadfog�s, hiszen nagy mennyis�g� friss vadh�sra volt sz�ks�g, �gy felt�telezhetj�k, hogy a parasztok k�telezetts�g�k teljes�t�s�hez ig�nybe vett�k ebek seg�ts�g�t is.

A kutya�lak felt�telezhet�en �ltal�ban az ist�ll�k mellett voltak, �m sem az oklevelek , sem a birtokjegyz�kek (mint p�ld�ul R�k�czi birtokainak jegyz�ke), sem az am�gy �p�t�szet- �s m�v�szett�rt�neti szempontb�l fontos forr�sk�nt sz�mon tartott �tle�r�sok nem eml�keznek meg r�luk. Szab� Istv�n szerint Magyarorsz�gon „ember �s �llat sohasem lakott egy�tt” , persze az �gynevezett „palot�s agarak” a kast�lyok, k�ri�k szob�iba is szabadon bemehettek. Az �lebek feltehet�en gazd�jukkal egy fed�l alatt laktak, err�l azonban nem eml�kezik meg egyik ismert forr�s sem.
Az ebeket term�szetesen etetni is kellett. Apor P�ter b�szk�n �rja, hogy nagyb�tyja, gr�f Apor Istv�n olyan gazdag volt, hogy udvar�ban a h�tk�znapokon is annyit f�ztek eb�dre �s vacsor�ra, hogy „az sok j� magyar f�tt �tket , hanem t�lastul adt�k az agaraknak, kop�knak. Persze nem minden ebnek ment ilyen j�l a sora: a Klukn�i uradalomban a kuty�kat tart� juh�sz n�gy ebe sz�m�ra egy h�napra 3-3 m�r� zabot �s �rp�t utaltak ki, majd a k�vetkez� h�napban ezt kieg�sz�tett�k ½ m�r� �r�lt zabbal. A Batthy�nyak 1591-es regisztruma szerint : „…az madar�sz� vizsl�kra egy k�b�l �rp�t”, „…az f�rj�sz� vizsl�kra 8 k�b�l �rp�t” utaltak ki. A vad�szatok sor�n a kuty�k az elejtett vadak m�j�b�l, sz�v�b�l, t�dej�b�l, s zablisztb�l k�sz�lt, leforr�zott vacsor�t kaptak. Franciaorsz�gban m�r XIV. Lajos kor�ban k�l�n f�ztek az ebeknek. A nekik s�t�tt kutyakeny�r mellett egy�b kieg�sz�t�ket is kaptak, s naponta k�tszer „�tkeztek”.
Egy 1794-es p�sp�klad�nyi jegyz�k�nyvben a k�vetkez�ket olvashatjuk: „A ny�j juh�szoknak Szent-Mih�ly napig, mivel csak m�sodmag�val szokott lenni, minden h�tre, azaz 7 napra n�gy keny�r az�rt rendeltetik, hogy abb�l a kuty�j�nak is juthat.”

A szabad kir�lyi v�rosok a birtokukban l�v� erd�k vad�szati jog�t �ltal�ban – �rver�s �tj�n - b�rbe adt�k, az ebb�l sz�rmaz� bev�telek igen alacsonyak voltak. Sokszor el�fordult, hogy a bev�telt a tan�csosok maguk k�z�tt elosztott�k. Egy�bk�nt a v�ros ter�letein kiz�r�lag a v�rosi polg�rok vad�szhattak, s �k is csak egyed�l. Kassa v�rosa 1765-ben rendeletben tiltotta meg a kuty�s vad�szatot.
A kutya nem tekinthet� egyszer� haszon�llatnak, k�t�d�se az emberhez m�r az �korban ismert volt. A k�z�pkori egyh�zi �br�zol�sokon a kutya, mint a h�s�g szimb�luma jelenik meg. Az ebekr�l k�sz�lt korabeli le�r�sok, jellemz�sek fontos adal�kokkal szolg�lnak nek�nk.
Miskolczi G�sp�r a k�vetkez�ket �rja: „Ez a mindenek el�tt esm�retes h�zi �llat sok virtusokr�l d�cs�rtetik, ugymint: ur�hoz val� h�s�ges szeretetir�l, �llhatatoss�g�r�l, vigy�z� v�lt�r�l, engedelmess�g�r�l, �lesen szagl� �s a dolgokra igen re� eml�kez� v�lt�r�l. I. Ez sokkal h�vebb a sz�lg�kn�l, aki mindenkor az ajt� el�tt vigy�z, a h�z t�j�t h�ven �rzi, embernek �jjel-nappali h�z �rz�je, �s ha vagy lop�, vagy barom, vagy idegen ember j�r ott k�r�l, sz�ntelen val� ugat�ssal h�rr� teszi. … II. Minden egy�b �llatok k�z�tt is alig vagyon m�sa, melly Ur�hoz olly szeretettel v�lna mint az eb, ki minden�v� elk�s�ri az � Ur�t, s�t szagl�s�val is felkeresi, szav�t megesm�ri, ha meghal is, test�t sok ideig el nem hagyja, Ura gyilkos�t mardos�s�val �s sz�ntelen val� ugat�s�val kijelenti, Ur��rt a tolvajokra re�jok ugrik s v�lek megvivik.” Ap�czai Csere J�nos Encyclopaedia c�m� m�v�ben is hasonl� gondolatokkal tal�lkozunk.

Pethe Ferenc gondolatai ak�r a dolgozat mott�jak�nt is szerepelhetn�nek: „Fontosabb r�sze ez az �llat a’ T. Hist�ri�nak, mint n�mely ember gondoln�. Az eml�s �llatok k�z�tt ritka, vagy tal�n egy sints, melynek az ember t�bbet k�sz�nhetne,mint a’ kuty�nak. Nem az�rt neveli �s tartja ugyan ezt az ember, hogy abb�l valami �lelme-, vagy ruh�zattyabeli sz�ks�geit p�toln�, �s terhes munk�iban segedelm�re legyen, holott mindezeket is feltal�lni bennek…”. A kutyah�s�g bizony�t�ka B�ldi P�l feljegyz�se is, mely szerint egy K�rt�v�ly nev� vizsla ura hal�la ut�n k�t h�tig egyfolyt�ban ord�tott, s a t�rt�nethez hozz�teszi: „Sok kuty�ban t�bb h�vs�g van, mint sok gonosz emberben.”

Az ebnevek, a n�vad�si szok�sok szint�n �rulkod�ak. Sokszor valamely k�ls� jegy vagy bels� tulajdons�g alapj�n adnak nevet, mint p�ld�ul: Lompos, Kormos, Csalfa. A p�sztorok terel�kuty�iknak gyakran adtak tr�f�s nevet, p�ld�ul: Ak�rmi, Hallode, Mitvisz. Egy r�gi hiedelem szerint a v�z megv�di az ebet a veszetts�gt�l, ez�rt sokszor foly�nevet adtak a kuty�knak. ( P�ld�ul Gvad�nyi J�zsefn�l: Saj�, Rudnai Zsigmond list�j�n Sz�va. ) Tak�ts S�ndor szerint az ebek t�r�k nevei – p�ld�ul: Szult�n, Szokol, Csausz, Tat�r - a kuty�k sz�rmaz�s�ra utalnak.
A harct�rr� v�ltoz� Magyarorsz�gon megszaporodtak a gazda n�lk�li, k�bor ebek is. A brandenburgi v�laszt�fejedelem orvos�nak 1686-os feljegyz�se szomor� �llapotokr�l ad h�rt: „A lerombolt v�rosok �s falvak megvadult kuty�ival volt tele az orsz�g, amelyek mint a farkasok, megt�madt�k az embert �s �llatot, kikapart�k a hull�kat �s sz�thurcolt�k a csatatereken. ” Kornis G�sp�rr�l �rva �jfalvy a k�vetkez�ket jegyzi meg: ”�ton-�tf�len madarat, kuty�t, macsk�t, n�ha vadat is futt�ba-r�ptibe �sszevissza l�tt, …”. Felt�telezhet�en Kornis G�sp�r csak a gazd�tlan, vagy tilosban j�r� h�zi�llatokat vette c�lba.

Forr�s: Naprak�sz t�rt�nelem